KROKI

Amikor ezeket a gondolatokat papírra vetem, éppen két éves az Ikon csoport.
Hosszú is, rövid is ez az időtartam, amióta létezünk. A mai szétzilált világunkban ritkán jönnek létre igazi, jó közösségek, ahol a tagok egyetértésben, szívesen munkálkodnak.
Mi a titka a jó közösségnek? Először is kell valami eszme, közös akarat és szeretni kell egymást. A mi közös eszménk a művészet. Az az emberben lakozó többlet, ami nem feltétlenül szükséges az élethez, de ami nélkül nem érdemes élni. Hinni kell abban, hogy az alkotó energiák a csapatban összeadódnak, inspirálnak és többek leszünk általuk. Közösségünk tagjai igen különbözőek, másként látják és érzékelik a világot, ezért másképpen is fejezik ki azt. A lelkük mélyén azonban ugyanaz a szándék, ugyanaz a kifejezési vágy él, ezt kell felismerni, elfogadni és szeretni egymásban. Ez a közös alap, a kiindulási pont. Ahol egyformák vagyunk, az az erősségünk, ahol különbözünk, az a gazdagságunk. A történelem során mindig voltak művészcsoportok; valamilyen stílusirányzat, „izmus” mentén szerveződtek. Stílusjegyeik felismerhetőek, besorolhatóak voltak. Ma színes a paletta, nincsenek ilyen határozott irányvonalak sem a művészetben, sem más területeken. Miután nincs egy egységes nagy szellemi vonulat sem (mint például a reneszánsz vagy a felvilágosodás), amihez a képzőművészet is
csatlakozhatna, egyszerre van jelen a sokféleség.
Mindenki keresi a saját „hangját”, igyekszik a kifejezésmódját megtalálni lelkülete, tehetsége szerint.
Az Ikon tagjai is külön-külön alkotnak, azután az összejöveteleken, kiállítások alkalmával bemutatjuk a munkáinkat. Egyre jobban megismerjük egymást, emberként, művészként. A kettő nem választható szét. A személyes ismeretség feltétlen záloga az őszinteségnek, mert bármiféle alakoskodás egyik vagy másik oldalon, lelepleződik. Csak úgy tud valaki „jól lenni” a társakkal, ha jól van önmagával. Erősíteni egymásban a jót, segíteni az emelkedést, a kiteljesedést: ez a közösség legfőbb feladata. Most néhány jellemző vonás következik a társakról, ahogy én látom őket:

BOZSÓ ZSUZSA, kutatja a világot, a szem által látható és nem látható dolgokat, rejtélyeket és üzeneteket. Képei innen erednek, sejtelmesek, sokrétűek. A „Maya fátylán” túl bepillanthatunk az érzékeken túli világba.

GYURKOVICS GERTRUD, kis énekesmadár, kívül belül színes tollakkal. Élettel teli, közösségi ember. Vitára mindig kész, de nem az ellentét szítása miatt, hanem hogy az igazság fényre derüljön. Különleges figurái, témái, színei mindig meglepetéssel szolgálnak. Nem fűti becsvágy, képeit „csak úgy” festi, az élet teljességéhez természetesen hozzátartozó tevékenységnek tekinti.

LEHOCZKY KRISZTINA, lányos, mosolygós, visszafogott. A női lét titkait kutatja, a világot szimbólumokká, jelekké bontja. Az ecsettel, színekkel profi módon, könnyedén bánik.

LUKÁCS JÁNOS, kedélyes, életszerető lénye nyugalmat áraszt. Képei dekoratívan impozánsak, tiszták. A szentendrei témákhoz szívesen nyúl, sajátos módján. Egyénisége, képessége az „átadás művészetére” is alkalmassá teszi, jó tanár válik belőle.

LUKÁCS TIBOR, a sokarcú. A művészetet kiviszi az utcára, apostolként. Jó kapcsolatteremtő. A „művészet mint megélhetés” kérdései nem szűnően izgatják. Szívesen kísérletezik. Jó humora megnyilvánul nem csak a beszédében, de szobrain és képein is.

MEZEI SÁNDOR, csöndes, szerény, megbízható. A képei is ezt tükrözik. A magyarság őstörténetével szívesen foglalkozik, tudatosan éli meg saját magyarságát is. A nagybányai hagyományokon nevelkedett. Témái is tükrözik ezt, szívesen fest házat, utcát, templomot, vízpartot. Mesterségbeli tudását állandóan tökéletesíti.

PAULUSZ GYÖRGYI, klasszikus, hagyományőrző, statikus. Az ő területe az ikonok arannyal hímes világa. Megőrizve újítani. Valamit magából hozzátenni, tisztelettel. Mint a képei, ő maga is fegyelmezett, rendezett, egyértelmű.

PIRK LÁSZLÓ, az igazi művész. Nagy témák foglalkoztatják, az ég és föld egymásra hatásai. A művészetet nem csak műveli, hanem éli. A gondolatok, ideák megjelenítése, látvánnyá varázslása izgatja. Hallgatag, ritkán szól, s ha mégis, megtapasztalhatjuk: az embernél nincs csodálatosabb.

RÁCZ ZITA, kedves, vidám, eleven nő. Főállású anya, mellette nagy energiával fest. Igen termékeny, selymein a rét és kert összes virágai pompáznak. A virágok női lények, minden kifejezhető általuk.

RIES ZOLTÁN, nyugodt, megbízható, komoly. Ő az Ikon csoport elnöke, s nem véletlenül. Esze, szíve a helyén. Képei pontos hűséggel jelenítik meg gondolatait, érzéseit. Eredetileg grafikával és fotóval foglalkozott, de felfedezte a számítógép kínálta lehetőségeket. Alkalmazza is bravúrosan érdekes új grafikáin, megtalálva illő kifejezési formáját mondanivalójához. Az ember iránti tisztelet mindig jelen van a műveiben.

TAMÁS MÁRIA, az Ikon csoport életrehívója. Kedves, szerény, állandóan munkálkodó, a közös ügyekben sokat vállaló. Képei visszafogott színekkel hímesek. A föld színeit alkalmazza gyakran: sárgákat, barnákat, feketét. Ezek vibrálnak a felületeken, szabad asszociációkra késztetve a nézőt, teret nyújtva a továbbgondolásra.

UJBÁNYAI VERONIKA, józan, lelkesedni tudó, gyakorlatias. Nehéz, de gyönyörű művészeti ág az övé, az ólomüveg. Ehhez erő és bátorság kell és ezek benne megvannak. Ez az anyag nem adja könnyen meg magát, erős stilizálást igényel. Határozott vonalak mentén lehet kivágni a formákat, de amikor elkészült, a fény tüzesen átragyogja és életrekelti az üvegképet. Grafikái, festményei gondolattal dúsak és ifjú hit árad belőlük.

VÉGVÁRI TAMÁS, egyszerű, mégis titokzatos. Lassan, apránként mutatja meg magát, mint a képei. Színes, kavargó foltokból kristályosodik ki a fényes központi mag, a lényeg. A természetben lejátszódó folyamatot ábrázolja ösztönösen, ahogy a szellem és az anyag egymásra ható káoszából az alaktalan, forma nélküli valamivé lesz.

VIZÚR JÁNOS, jószemű, érzékeny a környezet impulzusaira. Ezt jól kamatoztatja fotóin. Könnyen teremt kapcsolatot élővel, élettelennel. A valóságot trambulinnak használja, hogy a látottakat gondolatai kifejezéséhez idomítsa, átírva, átszínezve, torzítva újjá, mássá alkossa.

 

(Néhány művész azóta saját elhatározásból kilépett, majd később új tagokkal gazdagodott a csoport.)